Várhatóan új földtörvényt nyújt be a kormány - legalábbis a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján megjelent egy új anyag, ami alapján arra lehet következtetni, hogy a tavaly júliusban benyújtott T/7979. sz. javaslat a kukában fog kikötni. Szerintünk a vidékfejlesztési tárca ezzel beismerte, hogy a földtörvény-tervezet nemhogy nem old meg „1000 éves problémákat”, hanem egyenesen alkalmatlan a Nemzeti Vidékstratégiában megjelölt célok megvalósítására. Miközben azonban több javaslatunk részben vagy egészben bekerült az új koncepcióba, a Váralja Szövetség ezt a tervezetet sem tartja elfogadhatónak. A birtokmaximum már 1800 hektárnál jár, összesen több mint 500 millió ember előtt nyitjuk meg a "földpiacunkat", a legnagyobb gazdákra (integrátorokra) vonatkozó szabályokat pedig egy másik törvény fogja megállapítani. A Váralja Szövetség 34 pontos javaslati csomaggal billentené helyre a földtörvényt.

A Váralja Szövetség az elmúlt hónapban internetes közvélemény-kutatást tartott támogatói körében a készülő földtörvény tervezetéről. A most lezárt szavazáson összesen 1078-an mondtak véleményt a törvényjavaslatról. A legtöbben, több mint kétharmaduk (728-an) úgy vélik, a kormánynak azonnal vissza kell térnie eredeti irányvonalához. 291-en, a szavazók 26,99%-a szerint azonban már ez sem elég: a teljes rendszerváltó "elitet" el kell zavarni. Tizenegy szavazó gondolja azt, hogy bár Ángyán Józsefnek igaza van, ezzel most nem szabad foglalkozni. A jelenlegi földtörvény-koncepció mellett összesen 48 szavazat érkezett - többségük, 27-en (a szavazók 2,5%-a) elégedettek azzal, hogy legalább a jobboldali holdudvar gyarapszik. 1-1% mondja azt, hogy a nemzeti nagytőkésektől nem kell sajnálni a földet, illetve egyedül a nagybirtok versenyképes. A Váralja Szövetség elégedett a számokkal: mára egyértelművé vált, hogy az emberek megértették földvédő kezdeményezésünk lényegét és támogatják azt.

A Váralja Szövetség örömmel fogadta Orbán Viktor miniszterelnök az egykori Balettintézet épületének visszaszerzésére irányuló szándékát, a civilek által megfogalmazott javaslat mellett pedig szimpátiatüntetéssel állunk ki. Kezdeményezzük, hogy a törvényalkotás egységes keretben – a jogalkotó évtizedes mulasztását pótolva – a világörökségről szóló törvény megalkotásával történjen meg. Nyomatékosan bátorítanunk kell a kormányt abban, hogy a világörökségi helyszínek állagmegóvásának és védelmének törvényi feltételeit megteremtse, különösen azért, mivel a nemzetközi tőkeérdekeltségek és a velük szövetséges balliberális véleményformálók máris a javaslat támadásába kezdtek.

"Ha jó a pályázat, akkor az jó" - többek között ilyen semmitmondó válaszokat kapott kérdéseire a kormány hatásköre alatt működő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) belső vizsgálóbizottsága a Fejér megyei területi iroda vezetőjétől. A belső bizottság az NFA-vezérkar változtatási igényeivel korrigált jegyzőkönyve szinte szóról szóra visszaigazolja az Ángyán József jelentéseiben leírtakat. A pályázatok eredményét jelentősen befolyásolták a szubjektív pontozások, a pályázati felhívásban szereplő 1200 hektáros területi felső határ pedig a családok termőföldhöz jutásának esélyét rontotta. A jelentést a tárca tagadja, mi azonban nyilvánosságra hoztuk.

Közösségünk Rácz Sándor bácsit egész életútjáért különösen tiszteli, munkássága által pedig szervezetünk példaképként tekint rá. Köszönjük a Teremtőnek, hogy Rácz Sándor egyik utolsó fellépése – teltházas közönség mellett – éppen a Váralja Szövetség 1956-os megemlékezése lehetett. Soha nem felejtjük azokat a szavakat, amelyek közelebb vittek bennünket saját küldetésünk felismeréséhez. Megemlékezésünkön Rácz Sándor éppen arról tartott előadást, hogy a második világháború utáni években internált magyar nemzeti elit képviselői máig milyen nagyon hiányoznak a társadalomból. A mai naptól kezdve számunkra ez a hiány még fájdalmasabb.

Miközben a kormányzat elkötelezetten támogatja a belföldi tőkés érdekköröket, kiderült: Soros György alapítványa mellett a "nemzeti" nagytőke pénzeli Bajnai Gordon közéleti szervezetét, a Haza és Haladást. Az elmúlt két évben a Csányi vezette OTP bank 40, a részben állami tulajdonú MOL 25 millióval segítette a volt miniszterelnököt, aki mögött a globális pénzarisztokrácia érdekei húzódnak meg.

Miközben hazai a GDP 90-95%-át exportáljuk, az exportáló vállalatok 90%-a külföldi kézben van, akik a megtermelt haszon 80-90%-át hazautalják külföldre. A magyar vállalatok voltaképpen 1990 óta hátrányos helyzetben vannak a "befektető barát politikának" köszönhetően. Hossó Andrea közgazdásszal 2013. április 11-én Kovács Anita beszélgetett a Lánchíd Rádió Kulissza c. műsorában.

A Váralja Szövetség a részletek ismeretében aggodalommal figyeli a készülő földosztást. A kormány mai bejelentése szerint a teljes állami termőföldvagyon több mint 40%-át érintik az új földhaszonbérleti pályázatok. A korábban már megismert, visszaélésekre lehetőséget adó pályázat-elbírálási rendszer ugyanakkor nem változik, a Magyar Hírlapban megjelent információk szerint ráadásul a hatalmas földosztásnak kevesebb mint 2000 „nyertese” lesz – azaz, egy átlagos nyertes pályázat mérete meghaladja majd a 100 hektárt. Szintén a Magyar Hírlapban jelent meg, hogy a pályázatoknak csak a 80%-a kerül majd a családokhoz. A földhaszonbérleti pályázatok kapcsán konkrét javaslatokat terjesztünk a Vidékfejlesztési Minisztérium elé annak érdekében, hogy a készülő földosztás nyertesei valóban a gazdálkodó családok legyenek.

Öt évvel megalakulásunkat követően nemzeti ünnepünkön, 2013. március 15-én a Váralja Szövetség kiadta a szervezet közéleti gondolatait megjelenítő eszmeiségét "Hitvallás a magyar megmaradásról" címmel. A dokumentum célja, hogy a magyar társadalom a jövőben már ne pártok vagy jól kiforgatható, panelszerűen használt jelszavak mögött sorakozzon fel, hanem értékek mentén, a közéletet pedig cselekvő módon és közvetlenül alakítsa.

A Váralja Szövetség saját költségén a Székelyföldre utazott, hogy testületileg részt vehessen a székelyek autonómiatüntetését. A kétnapos látogatás során összegeztük a székelyek tapasztalatait, egyeztettünk a Székely Nemzeti Tanács elnökével, koszorúztunk Bocskai fejedelem nyárádszeredai szobránál, felmértük az erdélyi magyar műemlékek állapotát és nem utolsó sorban részt vettünk a nagygyűlésen a székely fővárosban, Marosvásárhelyen. Erdélyi kirándulásunkról készített képes beszámolónkat olvassák.

Az Alaptörvény negyedik módosításával bekerültek a családi gazdaságok is az Alaptörvénybe - igaz, az integrált termelésszervezés mellé. Dr. Ángyán József javaslatát korábban a Fidesz és az MSZP képviselői közösen szavazták le. A Váralja Szövetség üdvözli a változást és bízik abban, hogy a társadalmi nyomásgyakorlás további sikereket képes elérni a földvédelem terén.

Országjárásunk kecskeméti állomásán is teltház várta a Váralja Szövetség és az Élőlánc közös szervezésében megvalósuló földfórumot. A rendezvényen Dr. Ángyán József országgyűlési képviselő a földtörvény kiskapuiról, az állítólagos nemzeti nagytőkésekről és a demográfiai földprogramról beszélt. A Fidesz-frakcióval való ellentéteire utalva elmondta: amennyiben a kormány nem tér vissza saját programjához, elhagyja a frakciót, de mandátumáról nem fog lemondani. A közönség egyértelmű támogatásáról biztosította Dr. Ángyán Józsefet.

Az Egyesült Államokban már egyáltalán nem titkos tervről, a felszín alatti vízkészletek globális uralom alá vonásáról, a hazai agrárium jelenlegi állapotáról, földtörvény visszásságairól és a fenntarthatóság kulcskérdéseiről beszélt Bencsik János országgyűlési képviselő a Váralja Szövetség és az Élőlánc győri földfórumán.

Veszélybe került Budapest utolsó természetes Duna-partja, a III. kerületben található Római-part, amely mentén több kilométer hosszan úgynevezett mobilgátat építene fel a főváros. Ennek a mobilgátnak az engedélyezéséről fog 2013. február 22-én Budapest Főváros Közgyűlése dönteni. Ahelyett, hogy az ártéren, a part mentén jogtalanul felépült építményeket az önkormányzat felszámolná, inkább megvédi ezeket az érdekeltségeket egy természetromboló, közpénzből megvalósuló beruházással.

Bár a tájékoztató kiadványt országjáró körutunk során már mindenütt terjesztettük, a véglegesített változatot most tesszük közzé. A kiskáté húsz tipikusan felmerülő kérdésre ad szakmai alapú, ugyanakkor közérthető választ. A négyoldalas kiadvány elolvasása összegzi a földkérdéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, így terjesztését közérdeknek tekintjük. A Földvédelmi Kiskátét márciustól 5000 példányban szeretnénk terjeszteni - városban és vidéken egyaránt.