Kedves Barátaim, Tisztelt Megjelentek!

Nagy szeretettel üdvözlöm Vértessomló község polgárait! Sisa Márk Ádám vagyok, a Váralja Szövetség nevében szólalok fel a jövőnk egy másik szegletéről, a vidékfejlesztés fontosságáról.

Nem tisztem hosszú történelmi fejtegetésekbe bocsátkoznom, ezért csak a jelen néhány fontos elemét, a Váralja Szövetség programjának erre vonatkozó néhány pontját veszem górcső alá. Mindenek előtt szeretném kihangsúlyozni, szervezetünk mennyire elkötelezett ebben az irányba!

A magyar vidék nem más a számunkra, mint Isten általi adomány, erőforrás. Ha vigyázunk rá, akkor senki sem veheti el tőlünk, ha odafigyelünk rá, akkor kifogyhatatlan. De ha önmagunk hanyagságából nem foglalkozunk korunk égetően fontos kérdéseivel, akkor magunkra vessünk!

Hogy ne kelljen unokáink előtt szemlesütve állni, amikor azok azt kérdezik tőlünk, hogy mi vajon mit tettünk egy szebb, emberibb jövőért, vegyük a kezünkbe saját sorsunkat, hogy büszkén tudhassuk, hogy az első lépést mi tettük meg. Higgyék el, ez a kérdés sokkal hamarabb fog jönni, mint gondolják!

A vidék  és a mezőgazdaság békeidőkben hatalmas szerepet tölthetne be ennek az országnak az életében. Mérnökök állítják, ha Magyarország jó nemzeti munkaprogramot dolgozna ki, a 10 millió emberből 2 millió ember ragyogóan a mezőgazdaságból élhetne. Magyarország elindulna a Kánaán felé vezető úton! Szakemberek kiszámolták, a Kárpát-medence 30 millió ember magas fokú ellátására képes (éppen 30 millióan vagyunk a medencében!), így hát nincs félnivalónk az esetleges éhenhalástól – természetesen csak akkor, ha résen vagyunk.

Mostanáig nem voltunk résen. A jó minőségű magyar termőföldek kétharmada ugar, a magyar mezőgazdaság a padlón van, a családellenes kormányzat szinte megsemmisítő csapást mért az eltelt időben a termelőkre. Elvették a kereskedelmet, privatizálták a nemzeti vagyont anélkül, hogy azt észrevettük volna – ma már a külföldi kereskedő diktál a hazai mezőgazdaságban.

Ez az állapot egyre inkább tarthatatlan. Beléptünk az Európai Unióba, amely 2011-től szabad fölvásárlási jogot biztosít az összes uniós állampolgárnak Magyarország földjén. Ettől a dátumtól kezdve bárki szabadon vásárolhat földeket Magyarországon – az utolsókat lélegző termelők önként fognak megválni földjeiktől, s egy szempillantás alatt eladjuk magunk alól az országot – ha most az egyszer, utoljára nem leszünk résen.

Magyarország jövője forog kockán. Ha hagyjuk magunkat, és továbbra se mutatunk hajlandóságot a közélettel foglalkozni, akkor méltán megérdemelt sorsunk lesz ennek az országnak a bukása. De bízunk benne, hogy ennél többre képes a magyar nép! 1848, 1956 után erre még van is remény.

El kell érni, hogy a termőföldjeinket ne vásárolhassák meg a tőkeerős külföldiek! Kedves Barátaim, ez nem lehetetlen! Ausztria, Dánia is védi a saját földjeit. Dániában a törvény tiltja a külföldiek földvásárlását. Az a tervünk, hogy Magyarországon csak magyarul beszélő, a földtől 40 km-nél nem távolabb állandó lakhellyel rendelkező lakos vásárolhasson termőföldet! Ezzel megoldódna a mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája, és sikerülne egyben a fejünk felett lógó Damoklész kardját hatástalanítanunk.

Néhány szóban szeretnék a fajvédelemről is szólni. Természetesen itt az őshonos magyar állatokra gondolok, a szürke marhákra, a kendermagosokra és megannyi mangalicára, akik köztünk éltek, köztünk élnek, és köztünk kell maradniuk.

A mezőgazdasági termelésben is megjelennek új jelenségek – ilyen a génmódosított termék. Magyarországon, noha a kutatások nem bizonyították annak negatív hatását egyelőre, ezek be vannak tiltva. Mi továbbra is szorgalmazzuk ennek a tiltásnak a meghosszabbítását s a magyar boltokból a génkezelt áruk mellőzését! Ugyanis a génkezelt termékek hatásai még teljesen ismeretlenek előttünk, a tudomány még tanácstalan. Ne legyünk kísérleti egerek!

Végül a faluközösségekről néhány szót. A falu, ahogy azt liberális megmondóemberek mondani szokták, egy feudalista csökevény. És nagyon is ördögtől valónak tartják azokat a szervezeteket, amelyek a faluvédelemről beszélnek. Mi, a Váralja Szövetség a falvak megvédése mellett törünk lándzsát. Számunkra fontos ennek a történeti közösségnek a fennmaradása, amely a kultúránk megőrzője, hordozója volt, a hitében elhagyott magyarság megsegítője. Magyarország lakosságának többsége falvakban vagy falusias környezetben él. Egy felelős magyar érdekképviseletnek kötelessége ezt nem figyelmen kívül hagyni!

A falvakban az iskolákat, szolgáltatási egységeket meg kell erősíteni, biztosítani kell a magas színvonalú életet, ahogy ezt fejlett kultúrájú  nyugati országokban, mint Svájcban, vagy Ausztriában láthatjuk.

Végezetül annyit kérek mindenkitől, kövesse nyomon a közélet eseményeit! És legyen mindenki résen!

Köszönöm figyelmüket!