A Váralja Szövetség a Kárpát-medencei települések adatbázisához hasonlóan a Csángómagyarokért projekt keretében elkészített egy egyedülálló, Csángó adatbázist. Adatbázisunk több mint 100, az összes általunk fellelhető csángó eredetű települést tartalmazza. A településeket a mai közigazgatás szerint csoportosítottuk. Ahol tudtuk, az 1930-as és 1992-es népszámlálás (községekben pedig a 2002-es népszámlálás) adatait megjelenítettük. Azokban a községekben, ahol még beszélnek magyarul, a magyar nyelvet ismerők arányát is feltüntettük.

csángó|adatbázis
KUTATÁS 2009

Isten hozta a Váralja Szövetség csángó-adatbázisában! Kérjük, kattintson a kiválasztott területi egységre!

[Bákó megye/judeţul Bacău]

[Nemc megye/judeţul Neamţ]

[Jászvásár megye/judeţul Iaşi]

[Többi megye (Suceava, Vrancea, Vaslui, Botoşani)]

[Moldovai Köztársaság (+Ukrajna) /Republica Moldova (+Ucraina)]

A csángó települések jegyzéke

Adatbázisunk összesen 168 települést tartalmaz. (Románia, Moldovai Köztársaság)

Ismeri a magyar nyelvet: körül-belül 64 500 fő

Tudnivalók

Ezt a kutatási adatbázist a Váralja Szövetség - a kárpát-medenceihez hasonlóan - önkéntesen hozta létre 2009-ben azzal a céllal, hogy a csángók településföldrajzáról egy hiteles, átfogó szótárat jelentessen meg.

Ez a csángó-adatbázis az általunk összes fellelhető, a történelmi Moldva területén található csángó, székelyes-csángó és ebbe a két kategóriába nem sorolható, régi magyar települést tartalmazza, ahol még kimutatható a magyarság jelenléte. (Néhány esetben csak feltételesen.)

Az adatbázis a jelenlegi közigazgatás szerint, községenként (comuna) rendezi az adott falvakat. Községi bontásban közöljük a 2002-es népszámlálás katolikusokra és magyar nemzetiségűekre vonatkozó adatait. (Moldvában minden magyar katolikus és néhány itt nem szereplő kivétellel csak a magyarok katolikusok.) Ahol ez fellelhető volt, igyekeztünk feltünteti a falvak 1930-as (katolikusok és magyar anyanyelvűek száma) és 1992-es népszámlálási adatait (katolikusok száma). A még mindig magyarul beszélő falvakban a magyar nyelvet ismerőkre vonatkozó becsléseket is feltüntettük.

A bukovinai székelyek elhagyott 5 falujának adatait is feltüntettük.

Jelkulcs

Csángó kutatási adatbázisunk kevésbé áttekinthető, ezért kérjük, figyelmesen tekintse át jelkulcsunkat!

Az adatbázis kezelését egy példán keresztül mutatjuk be.

Az első oszlopba fekete félkövér betűkkel a település román (hivatalos) megnevezését írtuk, amely szerint a megye települései alfabetikus sorrendben vannak feltüntetve. A második oszlopban a község magyar neve olvasható. (Ha ez a két cella szürke betűs, akkor a község főtelepülésén valójában nem élnek magyarok, csak valamelyik hozzá beosztott faluban. Ebben a sorban egy hosszú cellában zárójelben egy szám szerepel, itt a beosztott falvak számát adtuk meg. Ebben az esetben pl. ez a szám 4, tehát Dămieneşti község (Damjánfalva) 4 beosztott településsel rendelkezik. A községi lebontásban megszerzett 2002-es népszámlálási adatokat itt tüntettük fel. Az első oszlop (itt 1911) az összlakosságot jelenti, a második (itt 890) a katolikusok számát, a harmadik (itt 1) a magukat a népszámláláson magyarnak (és csángónak) vallók száma.

Az alatta következő sorok azokra a beosztott falvakra vonatkoznak, amelyek csángó eredetűek. Ebben az esetben a négy beosztott közül csak két település csángó (Damjánfalva és Kalugarén). Az első három oszlopban az 1930-as népszámlálás adatai szerepelnek (összlakosság, magyar anyanyelvűek száma, katolikusok száma), az ezt követő két oszlopban az 1992-es népszámlálás adatait helyeztük el: a lakosság számát és a katolikusok számát. A harmadik oszlopban a becslés szerint a magyar nyelvet ismerők számát adtuk meg.

A példa szerint Kalugarén (románul Călugăreni) beosztott faluban 1930-ban 438-an éltek, közülük 127-en vallották magukat magyar anyanyelvűnek, 409-en katolikusok voltak. (A román népszámlálások torzítanak!) 1991-ben 833 lakosa volt, 791 katolikus, és kb. 250-en még tudnak magyarul.

Ahol az adatok helyét kipontoztuk, ott nem találtunk arra vonatkozó adatot. Néhány esetben más rövidítést is alkalmaztunk. Az 1930-as magyarokra vonatkozó adatok mellett a []-ben írt szám a "magyar nemzetiségű" lakosok számát jelenti. A magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma Moldva-szerte alacsonyabb volt 1930-ban a magyar anyanyelvűekénél, ezért az erre vonatkozó adatot csak ott tüntettük fel, ahol a magyar anyanyelvűeknél nagyságrenddel magasabb volt.

A Moldovai Köztársaság területén található csángó eredetű települések léte még bizonytalan.

[Vissza a lap tetejére]

Váralja Szövetség ©