|
Kiadványaink
|
22 kilométeres karácsonyi túra a Vértesben
A GMM-munkacsoport (a Váralja Szövetség elődszervezete) alapításában résztvevő személyek túrát szerveztek az Észak-Vértes erdeibe. Honlapunk részt vett a kiránduláson. Az első túra alkalmával Szárligetről indultunk, majd Csákányos- és Körtvélyespuszta érintésével a fenséges Vitány várhoz zarándokoltunk el. A féltucatnyi tag többsége útközben kapcsolódott a túramozgalomhoz. Szárliget/Vitány vár | „A GMM-mozgalom túrái közül az első került megrendezésre, amelyen sajnos nem vehettem részt” – nyilatkozta honlapunknak a szervezet vezetője, Mráz József. Ennek ellenére remekül zajlott a kirándulás. Honlapunk teljes szerkesztősége is részt vett a túrán, amely mintegy 5 órán keresztül tartott.
A kirándulók először a csákányosi egykori kápolna romjait tekintették meg. Az itt tábort vert váraljások kisebb szünet után a Hét vezér Íjászkör alapításának apropójából íjaztak (a Hét Vezér Íjászkör a GMM-mozgalommal együtt megszűnt 2008 januárjában – szerk.). Az időjárás megnehezítette a hagyományőrző kör tevékenységeit, ennek ellenére mindenki jól érezte magát. A baráti hangulat akkor is megmaradt, amikor idegenek kapcsolódtak a szabadidős programba. A szervezők szerint – akik között sok ifjúságit találunk – „nagyon örvendetes, hogy ennyi fiatal jelen volt, ez arra mutat rá, hogy a mai hazai fiatalság még mindig képes eredményeket felmutatni”. Az íjazás után a résztvevőkkel a Mária-szakadék szurdokvölgyén keresztül Körtvélyes felé vettük az irányt. A csodás táj lenyűgözte a szervezőket és a turistákat egyaránt. Egy éppen arra járó természetfotós elmondása szerint Magyarország egyik legszebb tájára jött el. A Mária-szakadék után a résztvevők megemlékezést tartottak a körtvélyesi erdei temetőkert bejáratánál.
Ebédidőre a 377 méter magasan épült Vitány várához érkeztünk. A váraljában uzsonnázott a mozgalom, majd a középkori romvár minden szegletét megtekintettük. A Rozgonyiak fémjelezte Vitány várát 1529-ben kétheti ostrom után sikeresen foglalta el a török, de ezután többször Habsburg kézre került. Végül 1598-ban a császár – a további visszafoglalások megelőzése érdekében – felrobbantotta. A valamikor fénykorát élő Vitány számos fala még mindig látható, azonban a műemlék állapotát tekintve az enyészet uralkodik felette.
A GMM-mozgalom civil aktivistái egyetértettek abban, hogy a jövőben a Vitány várhoz szerveznek még túrákat, és nagy hangsúlyt fektetnek az épület állapotának megőrzésének érdekében. A jelenlévők közül többen hazafelé is végigkísérték a GMM-mozgalom szervezőit. A hazaút alkalmával a körtvélyesi kápolnához, majd a csákányosi sípályához látogattunk el. A kápolna mellett a Váralja egységesen megelégedettségének adott hangot, amiért ilyen jó állapotban megmaradt az épület.
A hetvenes években épült csákányosi sípálya a kilencvenes évek közepén bezárt. Akkoriban tömegek síeltek és szánkóztak ezen a helyen, mára azonban a teljes enyészeté a pálya, legalábbis az, ami maradt belőle. A sípályák helyén bokrok nőnek, a felvonó állapota pedig borzasztó. Tragikomikus jelenetnek titulálta a GMM-mozgalom egyik aktivistája azt a jelenséget, amikor a kivágott fakandeláberek mellett haladtunk el. Egy helyi kiránduló szerint a korábban ott élt összeférhetetlen magatartásáról elhíresült népes család elköltözésével forradalmi problémák oldódtak meg. Csákányosból a résztvevők többsége hazament, néhányan azonban követték a GMM-Váraljás-szervezést, ugyanis a túra Szárligeten zárult. A résztvevők elégedettségüknek adtak hangot. Egy városból érkező házaspár egyenesen ledöbbent, amikor a hegytetőn sétálva 10-12 centiméteres hóréteg borította a tájat. Sokan szorgalmazták a túra újbóli megszervezését, s azt is, hogy annak időpontját még idejében hozzák nyilvánosságra.
A résztvevők egy része a várudvarban A vértesi túra előtt az alapítás alkalmával a Váralja aktivisták (alapítók) megbeszélést tartottak. (Váralja Szövetség – átdolgozva: 2008. március 20; 2008. június 4; 2009. február 14.)
Váralja Szövetség © |
