|
Kiadványaink
|
Trianon-megemlékezésünk jövőbe mutatott
Kitűnően sikerült a Váralja Szövetség 2009. június 4-én tartott Trianon-megemlékezése. A rendezvényt több mint 60 fős, túlnyomórészt helyi vendég kísérte figyelemmel, amely gyűlésünk fővendége Sinkovits-Vitay András ismert előadóművész volt. A művelődési házban helyet kapó rendezvény egyszerre szolgált a múltba való visszatekintésre és a jövőépítésre: a megemlékezésen két gondolat, a nemzeti gyász és a kárpáti népek együttműködésének újjáépítése került főszerepbe.
Hagyományosan Porhajas Gábor moderátor elsőként a Himnusz eléneklésére kérte fel a megjelenteket, majd felkérte Hetzmann Róbertet, a Váralja Szövetség alelnökét köszöntő beszédének megtartására. Hetzmann Róbert beszédében röviden ismertette Trianon veszteségeit. "1920-ban a nagyhatalmak a magyarság érdekeivel nem törődve, ki kell mondjuk, egy mérhetetlenül igazságtalan békét kínáltak fel – amit az erejét elveszített ország kénytelen volt elfogadni" - szögezte le az alelnök, majd hozzátette: "Egy, a mai Magyarországnál sokkal nagyobb terület szakadt el ezer éves kötelékeitől. Itt született Mátyás, az igazságos; Rákóczi, a vezérlő fejedelem; Himnuszunk írója, Kölcsey, vagy éppen Batthyányi Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke. Ha megtagadjuk őket, akkor megtagadjuk történelmünket, s ezzel önmagunkat is." Hetzmann Róbert beszédében elhatárolódott a Trianonnal nem foglalkozó nemzetietlenektől és a határoknak rohanó forrófejűektől egyaránt, valamint dióhéjban felvázolta a Váralja Szövetség tervét, az éppen bemutatásra került Új Kárpáti Gondolatot. (A beszéd megtekinthető a cikk végén.)
Másodikként Lovász Ádám következett, aki az Új Kárpáti Gondolat bemutatására vállalkozott. Lovász röviden ismertette Trianont, valamint különbséget tett a helyes és a helytelen cselekvési alternatívák között. Lovász és Hetzmann egyetértettek abban, hogy a kárpáti népek közötti kapcsolat újjáélesztése az egyetlen lehetőség a Trianoni-örökség felszámolására, amely demokratikus és mindenki érdekét szolgálja. Lovász Ádám beszédében vállalkozott az Új Kárpáti Gondolat bemutatására. Elsőként az egyéni változásról beszélt, majd a közösségi paradigmaváltásról. Ehhez kapcsolódóan beszélt a gazdaságról. Lovász Ádám a kultúráról és a társadalomról, végül a külpolitikáról szólt. "Több ez, mint szlogen. Több ez, mint politika. Több ez, mint filozófia. Az Új Kárpáti Gondolatot élni fogja az átlagember, tüdejébe fogja szívni és szívében hordozni, míg el nem távozik az élők sorából. Az Új Kárpáti Gondolat ennélfogva az egyéni és a társas dimenziót karolja egybe, és, habár az egyéni és a társadalmi szorosan összefügg, egymástól különválasztva kell beszélnünk mindkettőről" - jelentette ki Lovász Ádám. (Beszéde a cikk végén megtekinthető.)
Lovász Ádám után megemlékezésünk fővendége, Sinkovits-Vitay András következett. A népszerű előadóművész köszöntötte a megjelenteket, majd egy dobos előadást tartott, mellyel mintegy lenyűgözte hallgatóságát. Sinkovits-Vitay András többször is felemelte hangját a szocializmus és korunk kulturális értelmiségének nemzetietlenségére. Elmondta, hogy számos írónak a verseit letiltották, néhol csak egy-egy sort vágtak ki a művekből, s így próbálták Trianont kiirtani az emlékezetből - ami nem sikerült, mintahogyan a Herderi jóslat se vált valóra - emlékeztetett az előadóművész. Kevésbé ismert Trianon-verseket szavalt el, többek között Babits Mihálytól a Csonka Magyarországot, Reményeik Sándortól a Gyűrűt készíttetek... c. verset.
A rendezvény végén a megjelentek egyperces néma csenddel emlékeztek meg a békediktátumról.
Végezetül Sinkovits-Vitay András elszavalta a Szózatot, majd azt közösen elénekeltük a Székely himnusszal egyetemben.
A Váralja Szövetség idei Trianon-megemlékezése már a második volt szervezetünk történelme során. Egy évvel korábban, 2008-ban különleges módon szintén Solymáron tartottuk a nemzeti gyász emlékére szervezett rendezvényünket, ám akkor jóval kevesebb résztvevővel... A 2008-as Trianon-megemlékezésünkről készült cikkünk itt megtekinthető. Fotók
Váralja Szövetség © |
