|
Kiadványaink
|
Konferencián vettünk részt a
Beneš-dekrétumok kapcsán
A németországi Hunnia Baráti Kör, amely a Beneš-dekrétumok elleni fellépéséről vált ismertté, idén másodszorra rendezett interaktív konferenciát a súlyosan diszkriminatív "törvénycsokor" ellen Budapesten, a Polgárok Házában. A rendezvényre, amelyen 150-en vettek részt, a Váralja Szövetség is hivatalos meghívást kapott. Szervezetünk nevében Hetzmann Róbert alelnök szólalt fel. A Németországban működő Hunnia Baráti Kör világkörüli tiltakozó akciókat szervezett 2007-ben, amikor Szlovákiában megszavazták a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét. A konferencia moderátora, Császár Attila újságíró röviden ismertette a Beneš-dekrétumok történelmi hátterét.
"Petíciót indítottak, melyet közel 50 ezren írtak alá" - ezt már Dr. Juhász Imre, európai szakjogász, egyetemi oktató mondta, aki beszámolt a petíció viszontagságos utóéletéről. Az Európai Unió egy levelezés után tulajdonképpen kitért a petíció elől.
Szervezetünk alelnöke, Hetzmann Róbert is felszólalt a konferencián. Beszédében rámutatott a szlovák államnyelvtörvény és a Beneš-dekrétumok közti indítékbeli összefüggésre. Beszélt a szlovák államnyelvtörvény-módosítás elleni petíciónkról. Tolmácsolta szervezetünk jövőbeni gondolatait, s a felvidéki autonómia létfontosságáról beszélt. Kiemelte: "Dél-Szlovákiában minden ott élő magyar és szlovák érdeke, hogy egy kétnyelvű, kétnemzetiségű, az etnikai sokszínűségre és toleranciára épülő autonómia szülessen." A tömeg ezúttal is nagy tapssal fogadta a Váralja Szövetséget. Hetzmann Róbert konferencián elhangzott beszédét megtekintheti ide kattintva!
Alida Hahn-Seidl, a Hunnia Baráti Kör elnöke olvasta fel Dr. Erdélyi Géza református püspök levélben írt üzenetét, aki nem tudott megjelenni a rendezvényen.
Ezt követően a Kassáról érkezett Krivánszky Miklós, a DÁLESZ (Deportálások Áldozatai és Leszármazottjai) elnöke beszélt, aki aláhúzta, hogy a magyarok még mindig semmilyen kárpótlást nem kaptak sem a meghurcoltatásért, sem pedig a munkatáborokban eltöltött időkért - amik ráadásul még a nyugdíjazásnál sem számítanak. Krivánszky Miklós után Olajos Péter, korábbi EP-képviselő is megosztotta gondolatait. Elmondta, hogy a magyar képviselők vonakodtak az ügy mellé állni, s nem fogtak össze a saját érdekeink képviseletéért - szemben a szlovákokkal. Elmondta, hogy levélben Tom Lantost is megkereste közbenjárását kérve, akinek köszönhetően a csehországi és szlovákiai zsidók tömegeinek sikerült a kárpótlását biztosítani. "Tom Lantos már nem tudott erre a levélre válaszolni, mert 2008. február 11-én meghalt, fél évvel a levél megírása után."
Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke is felszólalt a konferencián. Beszédében elmondta, hogy a törvénynek vannak olyan részei is, amelyekről kevesen beszélnek. "A Beneš-dekrétumok értelmében bárkit le lehetett puffantani, aki magyar volt vagy német" - emelte ki Duray. A törvény ugyanis megengedte "a magyar és német, háborús bűnös nép feletti elégtételt", ennek értelmében bármely ilyen egyént büntetlenül le lehetett akár lőni. Ezek a köztörvényes bűnözők - tudatta Duray Miklós - később teljes amnesztiát kaptak. Az MKP stratégiai alelnöke arra is kitért, hogy egy 1992-ben végzett szlovákiai felmérés szerint a hegyvidéki, magyarokkal nem érintkező szlovákság 56%-a a "magyar-kérdést" a magyarok kitelepítésével oldaná meg.
A Váralja Szövetség örömmel vette a konferenciára kapott meghívást, s szervezetünk vezetősége ígéretet adott arra, hogy a továbbiakban is aktívan figyelemmel kíséri a szlovákiai magyarság sorsát.
Váralja Szövetség © |
