|
Kiadványaink
|
Megemlékeztünk 1956-ról
A Váralja Szövetség idén Biatorbágyon tartott megemlékezést és ünnepséget az 1956-os forradalom emlékére. A gyülekezeti ház csaknem megtelt, a megjelent 60-70 ember előtt Lovász Ádám mondott beszédet. Előadást tartott Dr. Csath Magdolna. A gyűlés, amelyen a Váralja Szövetség a csángó gyermekeknek gyűjtött adományokat, fél hét körül ért véget. 17 órakor kezdődött megemlékezésünk. Kiss Bence Álmos és Porhajas Gábor, a rendezvény főszervezői közösen köszöntötték a megjelentek. Elsőként elénekeltük nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. Molnár Sándor, a biai református gyülekezet lelkésze mondott rövid köszöntőt. Köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy sok motivált fiatal van, utalván a Váralja Szövetségre.
A Váralja Szövetség külön összeállítást készített az 1956-ban megjelent újságokból, amelyeket Bozi Viktória és Varga Péter olvastak fel. Elhangzott többek között a református egyház közleménye, ill. további írások.
A rövid visszaemlékező műsor után a Váralja Szövetség három alelnöke meggyújtotta az emlékezés gyertyáit, s a megjelentek egyperces néma csend keretében emlékeztek meg az 56-os forradalom hőseiről. Ezt követően Lovász Ádám, a Váralja Szövetség alelnöke lépett a mikrofonhoz. Lovász Ádám az 56-osok követeléseiről, céljairól beszélt, s hosszan méltatta a forradalom tisztaságát. Elmondta: az 56-osok nem a kapitalizmusért küzdöttek, hanem egy más világért, a kommunizmustól, az elnyomástól való megszabadulásért, de nem azért, amely a rendszerváltáskor megvalósult. Lovász kijelentette: amiért az 56-osok küzdöttek, azt ma lokalizációnak lehetne nevezni. A Váralja Szövetség alelnöke aláhúzta, hogy az 56-osok céljai, noha megvalósításuk módja az idő előrehaladtával elavult lehet, még mindig megvalósításra várnak. Lovász Ádám elhangzott beszéde itt tekinthető meg.
Lovász Ádám beszéde után Uracs Krisztina fiatal tehetség Petőfi Sándor: A hazáról c. versét adta elő.
Uracs Krisztinát Dr. Csath Magdolna közgazdász-egyetemi tanár követte előadásával. Felszólalásában több megközelítésből elemezte az 56-os forradalmat, illetve az akkoriakat összevetette a jelennel. Csath Magdolna, utalván Lovász Ádámra, kijelentette: amiért az 56-osok küzdöttek, azok valóban nem a mai viszonyok voltak, hanem egy olyan rendszer, amit ma szociális piacgazdaságnak neveznénk. Hozzátette: ma különösen a neoliberális színezetű megemlékezéseken halljuk, hogy az 56-os forradalom egy kapitalista forradalom volt, s amiért ők küzdöttek, az most valósult meg a jelenlegi kapitalista világban. Dr. Csath ezzel szemben rávilágított: éppen az ellenkezőjével kell szembenézni, az 56-os forradalom üzenete nem veszített aktualitásából. Kijelentette: a mai Magyarország hasonlóan az akkorihoz, gazdaságilag és katonailag sem független. Utalt arra, hogy a magyar katonák külföldi hadműveletekben vesznek részt.
Azt is elmondta: 56-ban teljes világos volt, ki az ellenség. Az idegen szovjetek és a velük kollaboráló magyar elit. Ma már nem olyan nehéz ezt felismerni, pedig ma is egy idegen érdekszféra és egy velük kollaboráló elit jelenti a magyarság gondját. A közgazdász asszony beszélt a megvalósuló piaci világ igazságtalanságairól. Arról, hogy a multinacionális cégek erkölcsi és jogi alap nélkül kapnak támogatásokat. Bírálta az IMF-et, amely, mint mondta, "ahol megjelenik, mindenhol válságot és nyomorúságot okoz". Kitért Bajnai Gordon miniszterelnök európai útjára, ahol a francia államfő előtt kért bocsánatot, amiért Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere visszavette a városhoz a vízművet, amelyet egy francia cég működtetett egyébként drágán és rossz szolgáltatási minőségben. Csath Magdolna elmondta: "A piacgazdaságnak éppen az a lényege, hogy a rosszul és drágán dolgozó helyett esélyesebb az olcsón és jól működő."
Beszélt a nagy pénzügyi csoportok erkölcstelen politikájáról. A kormány, mint elmondta, kimeríti a hazaárulás fogalmát, amiért a magyar érdekekkel tudatosan szembe megy, s idegen érdekeket képvisel. Ezt követően, utalván az IMF súlyos megszorítás-politikájára, Csath Magdolna az Emberi Jogok Nyilatkozatából idézte a népirtás definícióját. A definícióban foglaltak megegyeztek a Magyarországon tapasztaltakkal: az egészségügy és oktatásügy leépítésével, a népességfogyás előidézésével. Utalt rá, hogy minden megszorítás visszaveti a népességszaporulatot. Összegezvén előadását, összehasonlította az 56-os helyzetet a jelenlegivel. Méltatta a forradalom erkölcsi tisztaságát, utalt rá, hogy a kitört kirakati ablakok mögül senki sem lopta el a pénzt, a hosszú sorban álló polgárok a megvásárolt kenyeret önként felajánlották a katonáknak, mert az emberek közt még létezett a nemzeti szolidaritás. Elmondta: mintha ez a szolidaritás már nem lenne meg. "Tudatosan építik le az emberek közti összetartó erőt, ugyanis az egyes egyének sokkal könnyebben irányíthatók, mint azok, akiket egy közösségi kötelék erősít. Az elv: oszd meg és uralkodj!" - mondta el Dr. Csath Magdolna. Végül azt mondta: "A helyzet nagyon rossz, de még nem reménytelen. Ha összefogunk, nagy az esélye annak, hogy célt érjünk."
A rendezvény végén porhajas Gábor felolvasta a Váralja Szövetség közleményét, melyben a csángó-magyar projekt anyagi támogatása iránti felhívás állt. A Váralja Szövetség csángó-projektjén keresztül kívánja segíteni a moldvai magyar oktatást. Porhajas Gábor bejelentette: az adományokat a Váralja Szövetség saját összedobott pénzzel egészíti ki, melyből egy moldvai gyermek magyar oktatását fogjuk finanszírozni. A rendezvény végén Molnár Sándor lelkész felkérte a jelenlévőket egy Miatyánk elmondására. A megemlékezés hagyományosan a Szózat és a Székely himnusz eléneklésével ért véget. A jelenlévők sokáig a teremben maradtak, ahol tartalmas beszélgetések folytak. Fotók
Váralja Szövetség © |
