|
Kiadványaink |
Hajrá a kollektív műemlékvédelemért
A 2010-es évet a Váralja Szövetség egy újabb rendkívül fontos kezdeményezéssel indítja. Szervezetünk a történelmi városrészek megmentése érdekében célként tűzte ki a kollektív műemlékvédelem Országgyűlés általi bevezetését. Az új törvény megszületése érdekében aláírásgyűjtést indítunk. Mindenki támogatására számítunk! A kollektív műemlékvédelem egy javarészt új fogalom a magyar közéletben. A kollektív műemlékvédelem alatt nem pusztán egy-egy kiragadott épület védelmét értjük, hanem az egységes műemléki atmoszféra védelmét. Ennek értelmében a kollektív műemlékvédelem csak azokon a területeken értelmezhető, ahol ún. "műemléki környezet" valósul meg, tehát a műemléki épületek dominanciája kimutatható. Ezeknek a közterületeknek az egységét nevezzük "kollektív zónáknak". A kollektív zónákon belül kötelezően érvényesül a kollektív műemlékvédelmi gyakorlat, ami lényegében nem más, mint az aktív városképmegőrzés. A Váralja Szövetség útmutatója szerint: "E területeken belül a meglévő műemléki jellegű épületek homlokzati (köztérről is látszó) részein nem lehet változtatni. Új épület csak a már meglévő, a műemléki környezetbe nem illeszkedő épületek helyén emelhető. Az új épületek kizárólag a történelmi városrészbe illeszkedő, a műemléki atmoszférát nem zavaró stílusjegyeket és formákat hordozhatnak magukon." A kollektív műemlékvédelem - mint általános gyakorlat - természetesen a kollektív zónákon kívül is alkalmazható.
A kollektív műemlékvédelem célja nem más, mint a többek között a budapesti Kálvin téren is megvalósult történelmi városképpusztulás megakadályozása. (Lásd a képen.) Ezeken a területeken a műemléki környezet megcsorbult, a régi épületek dominanciája megtört. A kollektív műemlékvédelem bevezetése álláspontunk szerint nem a modern építészeti normák elleni fellépés, hanem a történelmi örökség aktív megőrzése. A Váralja Szövetség a modern épületek részére elsősorban külvárosi modern városrészeket képzel el. A kollektív zónák kijelölése a szakhatóság, így a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) feladatkörébe tartozna, ugyanakkor a Váralja Szövetség bejelentette, hogy dolgozik egy javaslat kidolgozásán, amelyben a budapesti védelmi övezet kijelöléséről való elképzeléseinket terjesztenénk elő. A fővároson kívül a kollektív műemlékvédelmet még körül-belül 15 vidéki városban mindenképpen szeretnénk bevezetni, Győr, Székesfehérvár, Sopron, Kőszeg, Szeged és még sok más város biztosan élhetne ezzel a gyakorlattal. Ideális esetben más határon túli magyar városokban is meghonosodhatna ez a koncepció. A Váralja Szövetség a kollektív műemlékvédelem bevezetése mellett aláírásgyűjtésbe kezd. 2010. január 16-án, szombaton a magyar kultúra emléknapja jegyében tartandó kulturális estünkön indítunk el egy petíciót, amely célja, hogy megerősítse a korábban e célból összegyűjtött internetes aláírásainkat. A rendezvény, amelynek meghívott előadói Kubik Anna, Koltay Gábor és Makovecz Imre, 17 órakor kezdődik a budai Szent Margit Gimnázium (Villányi út 5-7.) Dísztermében. Az aláírásgyűjtés "hagyományos", tehát papír-alapú lesz, így ezúttal az interneten nem lehet csatlakozni hozzá. A kiáltvány címzettje az Országgyűlésen kívül a Kulturális örökségvédelmi Hivatal (KÖH), továbbá Sólyom László, a Magyar Köztársaság Elnöke. Váralja Szövetség © |