A Váralja Szövetség birtokába jutott adatok a következők:
SZÉKELYFÖLD
Hargita megye
Kovászna megye
Maros megye
ERDÉLY többi része
Arad megye
Szatmár megye
| 2002 | 2011 | |||||
| HARGITA MEGYE | Lakosság | Magyar | %-ban | Lakosság | Magyar | %-ban |
| Csíkszereda | 42029 | 34359 | 81,75% | 37411 | 30719 | 82,11% |
| Székelyudvarhely | 36948 | 35357 | 95,69% | 33281 | 31835 | 95,66% |
| Gyergyószentmiklós | 20018 | 17524 | 87,54% | 17808 | 15508 | 87,08% |
| Gyergyócsomafalva | 4493 | 4460 | 99,27% | 4334 | 4320 | 99,68% |
| Gyergyószárhegy | 3607 | 3503 | 97,12% | 3395 | 3301 | 97,23% |
| Gyergyóditró | 5944 | 5887 | 99,04% | 5487 | 5428 | 98,92% |
| Gyimesbükk | 5340 | 2720* | 50,94%* | 5184? | 3069 | ~59,00% |
| Gyilkostói telep | 97 | 35 | 36,08 | 77 | 33 | 42,86% |
Kommentár:
Csíkszeredából hasonlóan kedvező eredmények érkeztek. Bár a magyar lakosság fogyása itt is jelentős volt, településen belüli aránya közel 0,5%-kal javult a román betelepültek rovására.
Székelyudvarhely lakossága ugyan jelentősen csökkent, ám a magyarság aránya gyakorlatilag nem változott. A magyarság térvesztését egyedül Gyergyószentmiklóson lehetett kimutatni, ám a fogyás itt is csupán fél %-ot tett ki, súlyos népességcsökkenés mellett. A többi gyergyói falu (Csomafalva, Szárhegy és Ditró) szintén népességcsökkenéssel, ugyanakkor színmagyar jellegük megőrzésével összességében jól szerepelt a népszámláláson.
Gyimesbükk az ezeréves határon fekvő község, ahol minden bizonnyal jelentősen javult a magyarság aránya és lélekszáma is gyarapodni tudott. A 2011-es összlakosságról nincsenek pontos adataink, a magyar lakosság mellett az összeadásjel után a magukat csángónak vallók számát tüntettük fel.
Érdekességképpen közöljük a közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozó Gyilkos-tó körül kialakult telep nemzetiségi összetételét. Itt 1992-ben a magyarság aránya nem érte el a 20%-ot, ma több mint 40%-a magyar az üdülőterületnek.
Maros megye
Maros megyéből még nincsenek pontos adataink, ugyanakkor jelzésértékű, hogy 51 település közül 32-ben csökkent a magyarság aránya. A három legfontosabb városról, Marosvásárhelyről, Szovátáról és Szászrégenről még nincsenek adataink. A vérveszteség különösen a marosszéki településeken volt jelentős. Koronkán például 13%-kal csökkent a magyarság aránya - ilyeneket Erdélyben nem szoktunk tapasztalni.
Összesen 51 közigazgatási egységről vannak információink, azonban pontos adataink még nincsenek. A részleges adatok szerint a 2002-es adatokhoz viszonyítva növekedett a magyarok lélekszáma Marosszentannán, Koronkán, Szovátán, Lukafalván, Marosbogáton, Küküllőszéplakon és Kóródszentmártonban. Viszont a magyarság száma csökkent Szászrégenben, Jedden, Marosludason, Mikefalván, Gernyeszegen, Ádámoson, Nyárádszeredában, Gyulakután, Marosvécsen, Nyárádkarácsonban, Marossárpatakon, Makfalván, Vámosgálfalván, Maroskeresztúron, Sóváradon, Csíkfalván, Székelyhodoson, Nyárádmagyaróson.
20% alá a magyarság aránya sehol sem csökkent ezek közül, illetve az 50%-os többség sem veszett el egyik községben sem az előzetes adatok szerint.
50% felett van a magyarok lélekszáma: Székelybere, Kibéd, Gyulakuta, Nyárádmagyarós, Nyárádremete, Makfalva, Szováta, Székelyhodos, Ákosfalva, Nyárádgálfalva, Székelyvécke, Sóvárad, Csíkfalva, Nyárádszereda, Backamadaras, Erdőszentgyörgy, Dózsa György, Balavásár, Koronka, Nyárádkarácson, Jedd, Mezőadaras, Panit, Mezőbodon, Nagyernye, Gernyeszeg, Marossárpatak, Magyaró, Vajdaszentivány, Vámosgálfalva, Mikefalva, Küküllőszéplak.
Részarányában nőtt a magyarság száma: Székelyberében, Küküllőszéplakon, Kóród-szentmártonban, Erdőszentgyörgyön, Lukafalván, Vajdaszentiványon, Mezőbándon, Balavásáron, Mezősályiban, Marosbogáton, Gyulakután.
Részarányában csökkent a magyarok száma: Sóváradon, Jedden, Koronkán (-13%), Ákosfalván, Marosszentannán, Makfalván, Nyárádmagyaróson, Csíkfalván, Székelyvéckén, Marossárpatakon, Nyárádkarácsonban, Mezősámsondon, Nagy-ernyében, Nyárádgálfalván. Összesen 32 közigazgatási egységben.
40 és 50% között vannak a magyarok: Marosvécsen, Mezőcsáváson, Maroskeresztúron, Marosszentannán.
| 2002 | 2011 | |||||
| KOVÁSZNA MEGYE | Lakosság | Magyar | %-ban | Lakosság | Magyar | %-ban |
| Sepsiszentgyörgy | 61543 | 46113 | 74,93% | 54641 | 41898 | 76,67% |
| Kézdivásárhely | 20488 | 18633 | 90,95% | 18001 | 16505 | 91,69% |
| Barót | 9670 | 9271 | 95,87% | 8570 | 8216 | 95,78% |
| Kézdiszentlélek | 4682 | 4648 | 99,27% | 4665 | 4627 | 99,19% |
| Zágon (Papolccal) | 5489 | 2728 | 49,70% | 5180 | 2516 | 48,57% |
| Papolc | 1302 | 565 | 43,39% | 1264? | 417 | 32,99% |
Kommentár:
Sepsiszentgyörgy jelenleg minden bizonnyal a legnagyobb magyar többségű város az elszakított területeken, Székelyföld második legjelentősebb települése. (Az első Marosvásárhely, ott már 2002 óta román többség van, Marosvásárhely adatai még nem ismertek.) A háromszéki városban a magyarság lélekszáma több mint 4 ezer fővel csökkent 9 év alatt, ám településen belüli aránya közel 2%-kal növekedett. Ez nagyszerű áttörés, ezzel sikerült megakadályoznunk a város elrománosodását. Ugyanez mondható el Kézdivásárhelyről, ahol a magyar lakosság aránya 1%-ot javult, s megközelíti a 92%-ot. Barót lakossága jelentősen csökkent, ugyanakkor a magyarság aránya változatlan maradt, ezzel szemben Kézdiszentléleken sem a lakosságszámban, sem a nemzetiségi összetételben nem történt változás.
Mikes Kelemen szülőfalujában, Zágonban azonban a románok kerültek többségbe. A statisztika szerint maga Zágon falu még magyar többségű, csupán a mellette található Papolcon (a Székelyföld egy peremfalvában) történt brutális elrománosodás. A faluban 20 éve még magyar többség volt, ma egyharmad-kétharmad az arány...
| 2002 | 2011 | |||||
| SZATMÁR MEGYE | Lakosság | Magyar | %-ban | Lakosság | Magyar | %-ban |
| Nagykároly | 23182 | 12596 | 54,34% | 20181 | 11055 | 54,78% |
| Tasnád | 9528 | 3580 | 37,57% | 8414 | 3051 | 36,26% |
| Szilágypér | 1769 | 969 | 54,78% | 1610 | 868 | 53,91% |
| Hadad | 3199 | 2166 | 67,71% | 3044 | 2104 | 69,12% |
| Túrterebes | 3845 | 2128 | 55,34% | 3670 | 2181 | 59,43% |
| Kolcs | 4013 | 1997 | 49,76% | 3750 | 1966 | 52,43% |
| Krasznabéltek | 3278 | 1094 | 33,37% | 3139 | 1031 | 32,84% |
| Érszakácsi | 1377 | 657 | 47,71% | 1161 | 569 | 49,01% |
| Szopor | 4677 | 1340 | 28,65% | 4232 | 1098 | 25,95% |
| Börvely | 3614 | 2256 | 62,42% | 3361 | 2083 | 61,98% |
| Kálmánd | 1376 | 916 | 66,57% | 1410 | 907 | 64,33% |
| Ákos | 2859 | 1413 | 49,42% | 2917 | 1262 | 43,26% |
| Csanálos | 1509 | 1027 | 68,06% | 1450 | 816 | 56,28% |
| Pusztadaróc | 3491 | 2866 | 82,10% | 3759 | 3296 | 87,68% |
| Tamásváralja (falu) | 468 | 395 | 84,40% | 448 | 426 | 95,08% |
| Avasújváros | 3972 | 2369 | 59,64% | 3754 | 2413 | 64,28% |
| Bogdánd | 3227 | 1843 | 57,11% | 2866 | 1668 | 58,20% |
| Halmi | 4729 | 1946 | 41,15% | 4845 | 1821 | 37,59% |
| Csaholy | 1996 | 634 | 31,76% | 1576 | 526 | 33,38% |
| Mikola | 3783 | 1456 | 38,49% | 3468 | 1321 | 38,09% |
| Egri | 1604 | 1253 | 78,12% | 1980 | 1266 | 63,94% |
| Lázári | 5362 | 4297 | 80,14% | 5459 | 4422 | 81,00% |
| Piskolt | 3263 | 796 | 24,39% | 3109 | 788 | 25,35% |
| Érendréd | 2681 | 1145 | 42,71% | 2450 | 1071 | 43,71% |
| Csomaköz | 1238 | 1029 | 83,12% | 1401 | 939 | 67,02% |
| Szatmárpálfalva | 4359 | 2063 | 47,33% | 4727 | 2291 | 48,47% |
| Vámfalu | 3669 | 994 | 27,09% | 3358 | 937 | 27,90% |
| Érkávás | 2539 | 1033 | 40,69% | 2350 | 828 | 35,23% |
| Aranyosmeggyes | 7249 | 1337 | 18,44% | 6526 | 1012 | 15,51% |
| Vetés | 4475 | 2050 | 45,81% | 4654 | 1966 | 42,24% |
| Sződemeter | 1468 | 514 | 35,01% | 1293 | 421 | 32,56% |
| Mezőterem | 2358 | 694 | 29,43% | 2181 | 563 | 25,81% |
| Szamosdob | 2784 | 535 | 19,22% | 2699 | 556 | 20,60% |
| Erdőd | 6486 | 1304 | 20,10% | 5889 | 1098 | 18,64% |
| Szatmárhegy | 3242 | 1495 | 46,11% | 3405 | 1455 | 42,73% |
| Mezőfény | 1822 | 1045 | 57,35% | 1837 | 1267 | 68,97% |
| Sárköz | 7004 | 4221 | 60,27% | 6639 | 4039 | 60,84% |
| Mezőpetri | 1683 | 794 | 47,18% | 1572 | 749 | 47,65% |
Kommentár:
Nagykárolyban a meglévő magyar többség szerencsére némileg izmosodni tudott, magának a városnak ma kb. 56%-a magyar nemzetiségű. Ezzel szemben sajnos Tasnádon a népszámlálás a brutális népességfogyás ellenére a magyarság térvesztését hozta, igaz a 1,5%-os aránycsökkenés nem olyan vészes.
Szatmár megye néhány kisebb településéről is vannak már adataink. Az adatok itt is összességében kedvezők: a magyarság legjelentősebb településeit itt is tartani tudta, sőt néhol javítani is sikerült. Különösen a Kolcs községben bekövetkezett változás üdvözlendő, itt a magyar lakosság aránya mintegy 3%-ot tudott javítani. A községhez több olyan falu is tartozik, ahol ez a növekedés a magyar többség megtartásának feltétele lehetett - ezek a falvakra lebontott adatok azonban még nem ismeretesek.
Érzékelhetően a statisztika az eddigi adatok közül Szopor, Ákos, Csanálos, Halmi, Egri, Csomaköz, Érkávás, Mezőterem és Vetés községekben romlott. Ám ezek az adatok is árnyaltabbak lesznek, ha majd nyilvánosságra hozzák a községek falvakra bontott adatait.
Valóban jelentős csökkenés Csanáloson és Csomaközön volt, ám itt a statisztikai adatokat a falu magyar anyanyelvű, ugyanakkor német nemzetiségű lakossága lebegteti. Ennek okán ugrott meg a magyar nemzetiségűek aránya olyan látványosan a szintén sváb Mezőfényben.
Szomorú ugyanakkor, hogy Erdőd községben a magyarság aránya 20% alá csökkent - igaz, ez itt várható volt.
| 2002 | 2011 | |||||
| ARAD MEGYE | Lakosság | Magyar | %-ban | Lakosság | Magyar | %-ban |
| Pécska együtt | 13024 | 4242 | 32,57% | 11886 | 3325 | 27,97% |
| Pécska külön | 11452 | 3835 | 33,49% | 10450* | 3076 | 29,00% |
| Tornya külön | 1251 | 352 | 28,14% | 1140* | 234 | 20,00% |
| Szederhát külön | 308 | 54 | 17,53% | 280* | 15 | 5,00% |
Kommentár:
A legszomorúbb helyzet valószínűleg a szórványban volt ezúttal. Eddig csak Arad megye egyetlen városának, Pécskának és beosztott falvainak az adatai ismertek, ám ezek lehangolók. Klebelsberg Kunó szülőhelyén 1138 fővel laknak kevesebben, mint 2002-ben - a szomorú, hogy ebből 917-en magyarok. Így nem meglepő, hogy a község területén mindenhol 30% alá csökkent a magyarság aránya. (A *-ozott adatok becsült értkek.) A legszomorúbb Tornya esete: itt egészen a 80-as évekig magyar többség volt, ma pedig alig súrolja a 20%-os küszöböt a magyarság aránya. Ennél is drámaibb Szederhát falu, amely a 80-as évekig szintén magyar többségű volt: mára itt gyakorlatilag kihalt a magyarság...
