Sokakban már a város első emberének, Botka Lászlónak (MSZP) a hozzáállása is indulatokat válthat ki. „Egy prosperáló város a jövőben képzeli el magát, és nem őriz, nem konzervál elavult struktúrákat pusztán csak azért, mert azokra szükség volt 30-40 évvel ezelőtt. Mert egy jól működő városvezetés a városát 30-40 évvel a jövőben képzeli el, és nem a múltban” - jelentette ki a polgármester az épített örökség védelméről szóló vita kapcsán az egyik közgyűlésen.

Szegedet a híres 1879-es árvíz után a kor legmodernebb városrendezési elvei szerint építették újjá - ez egy valóságos csoda, ami mindenképpen megőrizendő. Ennek ellenére az elmúlt néhány évben számos régi épület látta kárát a városvezetés technokrata szemléletének. A Szeged.ma hírportál képein jól látható, amint éppen bontják nemzeti örökségünket. A fotók azért is meggyőzőek, mert többnyire 2011-ben készültek.

Beszédes lehet az a szám, amennyi védendő épületet a szakemberek néhány éve Szegeden találtak: összesen 1890-et. Ebből a városvezetés csupán 390-et helyezett védelem alá. Nyilvánvaló, hogy a szegedi épített örökség mintegy 80%-át kitevő többi 1500 épületnek korántsem megnyugtató a helyzete...

A fent látható ipari műemléket, a híres kenderfonót még 2009-ben hagyta lebontani a városvezetés. A patinás gyár, amelyben magyar munkások generációi dolgoztak, a "fejlődés" útjában állt: helyén ma az Árkád nevű pláza áll. Nemcsak a jobboldali és konzervatív szervezetek, hanem még a Magyar Kommunista Munkáspárt is tiltakozott a szégyenteljes rombolás ellen - mindhiába.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a XXI. században mondvacsinált okból le lehessen bontani egész történelmi városnegyedeket. Úgy véljük, ma már nem csak nyugati példák ezrei bizonyítják, hogy a régi korok értékei igenis egy tető alá hozhatók a fejlődéssel. A Váralja Szövetség keresi a módját annak, hogy a szegedi városrombolást megállíthassa. A kérdést januárban vesszük napirendre, a munka első részében a helyi civil és politikai szervezetekkel fogjuk felvenni a kapcsolatot.