Porhajas Gábor: A nagy oktatáspolitikus és a közoktatás szomorú helyzete napjainkban        

---

A cikk ötletét Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi csatornájának kvízműsora adta, igaz eddig is tudtam, hogy az ország lakossága lassan azt se tudja, vajon merre van a Bakony , illetve október 23-án vagy éppen Karácsonykor mit ünneplünk, de amit ekkor tapasztaltam, az több volt a soknál.

A két tisztelt játékos nagy nehézségek árán kitalálta a helyes választ , de saját kútfőből biztos nem tudtak volna rájönni és egyből rávágni a kérdésre a helyes választ.

Az egyik dolog, amit éppen a tisztelt játékosnak nehezen sikerült kitalálni, vajon fővárosunk hányadik kerülete is Újbuda. Már semmin se csodálkozom, és tudom, hogy az ország lakosságának nagy része Kaposvárt nem tudja összekapcsolni Somogy megyével. (Talán arra azért az ember rájön, hogy Győr városa Győr-Moson-Sopron megyének a megyeszékhelye).

Na de visszatérve Újbudához, természetesen a válasz az a főváros XI. kerülete.

Úgy gondolom,  hogy ezt a budapesti lakosoknak illik tudni, de minden honfitársunk csak gazdagabb lesz ha ezeket a sorokat, információkat elolvassa.

A XI. kerület a 75. születésnapján vette föl az Újbuda nevet. Budapest területileg 2. legnagyobb, de lakosságilag legnépesebb kerülete, és országos szinten pedig Magyarország 5. legnagyobb városának felelne meg, ha Budapesttől különvennénk.

Ebben a kerületben működik az ország 3 egyeteme is: a Budapesti Corvinus Egyetem, az ELTE, illetve a BME egyes szakai. A kerület az utóbbi időben kulturális központtá vált. 

Újbuda után, térjünk át a következő megdöbbentő dologra, a kedves párosnak nagy nehézségek árán és csak tippelve sikerült rájönnie, hogy október 6-án vajon mit ünneplünk.

Elég elszomorító dolog ez, de sajnos ezt is tudtam előre, igaz nem reprezentatív felmérésből, de világos, hogy a lakosság nincs azzal se tisztában, mit ünneplünk Karácsonykor.

Az átlag ember válasza erre kb. az, hogy a fenyőt. (Legalább tanult és tudja mit is tanítottak a jó elvtársak 50 éven keresztül). A másik válasz pedig az, hogy az ajándékot, na és persze van 1-2 józan gondolkodású ember, aki tudja, hogy Krisztus születését.

De vajon , ezek a dolgok minek köszönhetőek? 

A válasz egyszerű a magyar oktatási rendszer immáron több nemzedéken , és emberöltőn át történő tudatos tönkretétele, és rongálása. Magyarországon az oktatáspolitikáért ténylegesen tenni akaró személy 1931. augusztusa óta nem ült ebben a pozícióban, hiába volt itt már azóta nemzeti szocialista, kommunista és a ma magát konzervatívnak vagy épp szocialistának,  ill. neoliberálisnak tartó politikus. A magyar oktatás ügyét előbbre nem vitték, különböző okok miatt, akár legyen az bátortalanság. Igenis szükség van az oktatásban változásokra, csakhogy épp nem úgy, ahogy azt a mai politikai elit vagy a magukat szakembereknek nevező urak, hölgyek gondolják. A Váralja Szövetségnek van oktatási programja, és ezt mindenki megtalálhatja a Magyarságunk Órája nevet kapó Cselekvési tervünkben.

De hogy a magyar oktatás miért áll még  mindig európai szinten előkelő helyen , a választ az 1922 júniusától 1931 augusztusáig tartó időszak alatti oktatási politikában kell keresni.

Ekkor az Arad megyei Magyarpécskán született Gróf Klebelsberg Kunó vezette a vallás és közoktatásügyi tárcát.

Klebelsberg Kunó volt az a magyar politikus, ki egy olyan jól működő közoktatási illetve felsőoktatási rendszert alkotott, ami még ma is jól működne, ha hagynák. 
 

 
 

Gróf Klebelsberg Kunó szobra, a Budai Ciszterci Szent  Imre Gimnázium mellett
 

Közoktatás politikáját, az egységes jogosítású, de háromágúvá tagolt középiskola rendszer megteremtése (1924) a polgári iskola önálló középfokú iskolaként való törvényesítése (1924), a középfokú lányoktatás reformja (1926), a tanárképzés reformja (1924) jellemezte.

A közoktatáson kívül a felsőoktatással is foglalkozott .

Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségeit. Egyetemi építkezései mindhárom vidéki egyetemen a klinikákkal kezdődtek, azon belül is hangsúlyt kaptak a szülészeti és gyermekklinikák. Célja volt ezzel a magas gyermekhalandóság csökkentése. 

Ha hiszik, ha nem, jelenleg is ezt a jól működő , és igenis korszerű rendszert teszik tönkre, azt, hogy milyen jó volt ez a rendszer, ez az oktatás politika; azt jól mutatja, hogy teljesen nem sikerült 70 év működése alatt se tönkre tenni!

Ma Magyarországon a kommunizmus keserves évei óta népbutítás folyik, oktatás nevelés nélkül. Ennek természetesen meg is van a következménye, mégpedig az,  hogy nemcsak a 10-20 évesek, hanem az 50-60 évesek se tudják, vajon hol található a térképen Nyíregyháza vagy Zalaegerszeg.

Változás kell, és tanulni kell mindabból a politikából, amit Klebelsberg Kunó is folytatott, el ne feledjük, az ő munkáságának is nagyban köszönhető a már említett egyetemeken kívül nem egy, a mai napig kiváló gimnáziumunk létrejötte.

Itt az idő a méltó tisztelet megadására eme nagyszerű államférfi emlékének!

Porhajas Gábor