|
Kiadványaink
|
Válságkeltés Lovász Ádám
„Bajnaiék válságkezelése inkább válságkeltés – mondta el az MNO-nak Csath Magdolna közgazdász. Szerinte kérdés az is, „honnan veszik a számokat” – teszi hozzá felvetésünkre, hogy a kormányzat 120 milliárd forintot akar kivonni az önkormányzati rendszerből. Csath szerint ebben az esetben többszörös megszorítással sújtják a társadalmat, hiszen ha az önkormányzatokból forrásokat vonnak ki, az azt jelenti, hogy a helyhatóság nem képes – vagy csak egyre romló színvonalon – teljesíteni kötelezettségeit.” (1). A fenti érdekes feltevés gondolatébresztő, enyhén szólva. Csath Magdolna, mint mindig, kiválóan és érthetően érvel. Ám a válságkeltést az említett Magyar Nemzet cikk keretein belül a szerkesztő(k) idézőjelbe tették. Nincsenek erre vonatkozó bizonyítékaink (nem is lehetnek), de oly lehetetlen hogy ne csak átvitt értelemben beszélhessünk „válságkeltésről”? Attól, hogy a válság állandó visszatérő jellegzetessége a kapitalizmusnak, az azt jelenti hogy teljesen hiányzik a folyamatokból a szándékosság?. Természetesen nem. A különféle elit csoportok igyekeznek kihasználni a gazdasági visszaesés adta lehetőségeket saját komparatív előnyeik kikovácsolására vagy erősítésére. Érdekes tény, hogy a putyini Oroszország volt említve mint Amerika egyik legnagyobb kihívója Kínával és Indiával együtt. 2008 augusztusában zajlott az orosz-grúz háború. Az megelőzően, megfordult a kőolaj világpiaci árfolyama, ami magával rántotta a földgázt is. Lezuhantak a nyersanyag árak. És az orosz gazdaság mondhatni, hogy: kaputt! Pillanatok alatt összerogyott Amerika kihívójának export-orientált gazdasága. A Putyin-féle gazdasági csodának vége. Az orosz gazdasági csoda kizárólag a kőolajhoz és földgázhoz kapcsolódó exporttevékenységen alapult. Március 30-án a Nemzetközi Valutaalap még 4,5%-os gazdasági csökkenést jósolt Oroszországnak.(2). Ehhez képest 2009 első és második negyedévében 9.8%-os majd 10.9%-os ütemben csökkent az orosz GDP, ami rekord nagyságú gazdasági hanyatlás! (3). Mondhatni hogy igazi depresszió van tőlünk keletre. Tehát remekül sikerült egy kulcsfontosságú amerikai stratégia cél: tönkretenni egy leendő versenytársat. Évekig fog tartani, míg az orosz költségvetés kiheveri azt a sokkot, melyet elszenvedett az elmúlt 13 hónapban. Nem meglepő az orosz-amerikai kapcsolatok „javulása”, mert az előbbi gazdasági hatalma jelentősen csökkent, sokkal nagyobb mértékben mint Amerikáé. A nyersanyag árak ugyan jelentősen emelkedtek a márciusi alacsony szintjeikről, de még mindig nagyon távol vannak a 2008 júliusában elért történelmi magaslatoktól. Ha egyáltalán elérik újra azon szinteket, az minden jel szerint évekbe fog telni. És ez gyenge vigasz az Orosz Föderáció vezetésének és lakosságának. A pénzügyi szektorszolgáltatásait igénybevevő kitermelő cégeket súlyosan érinti a nyersanyag bevételek csökkenése, ami hátráltatja a bankok hitelezési képességét, ami viszont hátrányosan érinti szinte az össze jelentős iparágat. Az orosz gazdaság tartós depressziót szenvedhet el. A gazdasági csökkenése mértéke így is, úgy is, nagyobb lesz mint a többi G20-as gazdaságé. Medvegyev elnök arról beszélt a minap, hogy az orosz fejlődés vakvágányra terelődhet ha a kormányzat nem tesz lépéseket a szénhidrogén exportoktól való függőség csökkentésére (4). Márpedig Vlagyimir Putyin inkább félmezítelenül lovagol és tengeralattjáróval búvárkodik a Bajkál-tóban. Számára, mint a KGB-s James Bond, ezek az igazán fontos dolgok melyekre feltétlenül időt kell szakítani.... De nemcsak Oroszország van depresszióban. Általánosságban elmondható ez mindazon országokról, melyek gazdaságaikat teljesen az exportokra alapozták. Annyival van jobb helyzetben az Orosz Föderáció, hogy rendelkezik legalább valamiféle, újonnan (az utóbbi 10 évben) kialakult belső piaccal, még akkor is ha nagyon egyenlőtlenül oszlik el a jövedelem régiók és rétegek között. Saját erőforrásaira támaszkodva ki fogja tudni húzni magát az ország a bajból, mint mindig történelme során. De a kisebb export-orientált országokról ez nem mondható el. A szándékosság ugyanis a balti és az ír gazdasági csodák lerombolásánál is képbe jön. A multinacionális tőkések kivonták pénzüket Lettországból, Litvániából, Észtországból és Írországból, ami depressziót okozott. A balti államok a neoliberális gazdaságpolitika mintaképeiként voltak feltartva a többi kelet európai ország számára. Svéd kereskedelmi bankok játszótereivé váltak a balti gazdaságok. Gyarmataikon megtehettek olyan dolgokat, melyek nem tehettek meg volna a sokkal jobban szabályozott skandináv játszótéren. És amikor nehezebbé váltak az idők, cserbenhagyták észt, lett és litván játszótársaikat és visszavonultak skandináv piacaik anyai ölelésébe. Lettország gazdasága 19,6%-os ütemben csökkent 2009 második negyedévében, az első negyedévben bekövetkezett 18%-os ütemű csökkenés után. (5). 2006 még az EU leggyorsabban növekvő gazdasága volt. (6). De így mennek a dolgok, ha hiányzik az állami szabályozás. Mert voltaképpen nem erről van szó minden esetben? A kapitalisták szándékossága felülmúlja az (elvileg) össztársadalmi és nemzeti érdekeket képviselő állam szándékát. Ez nemcsak a válságban van így, hanem az állítólagos „fellendülés” időszakaiban is. A kapitalisták profitja akkor a legnagyobb, amikor az egész gazdaságban szabadon kialakulnak buborékok és rohamosan növekednek az árak. A korlátozások nélküli fellendülés időszakában szabadon alakulnak ki a buborékok következtében súlyos egyensúlytalanságok, melyek előbb-utóbb felrobbantják az egész struktúrát (ha az állam, mint az össztársadalmi érdek képviselője) nem avatkozik be, és nem állítja meg a különféle spekulációs áremelkedéseket. Természetesen a döntéshozók a leckét csak utólag tanulták meg. A balti államok példája tanulságos számunkra, mert Magyarországgal ugyanazt művelték a nemzetközi befektetők: a külföldi tulajdonú bankok szinte bármit megtehettek itt és meg is tettek, ami túlhitelezéshez, gazdasági összeomláshoz és állami hitelfelvételhez vezetett. Litvániáról is azt állítják, hogy a közel jövőben várhatóan felvesz IMF hitelt, mivel 2009 második negyedévében szinte hihetetlen sebességgel csökkent a litván GDP (évi 22,4%-os ütemben). (7). Arra a
következtetésre juthatunk tehát, hogy válságkeltés zajlik, valóban. A
nemzetközi befektetők oldaláról már évek óta folyik a válságkeltés
tudatos, profit-hajszoló tevékenységükkel. Egyáltalán nem költői túlzás
Csath részéről ezen állítás, ám nemcsak Magyarországra igaz ez. A Bajnai
kormány „ügyetlensége” mögött a nagytőkés érdekek kiszolgálása áll, amit
Csath Magdolna is nagyon jól tud. Erről nem is győzi emlékeztetni az
olvasókat; mint tapasztalt és rendszerkritikus közgazdász, kiváló módon
értelmezi a gazdasági folyamatokat az ok-okozati összefüggés helyes
tudatában. Csupán szerény javaslatom az, hogy terjesszük ki a
„válságkeltés” fogalmát a 2008 szeptemberét megelőző időszakra is, mert
minden válságnak, mint cselekvő emberi lények cselekvése következtében
létrejövő társadalmi folyamat, van egy érlelődési ideje. A vírus beépül
a gazdaszervezetbe és egy ideig, láthatatlanul, megtermeli
örökítőanyagát a látszólag egészséges gazdasejtben, majd egyszer csak
látványosan „kirobban” belőle, hogy megfertőzhessen további sejteket. Ez
a biológiai hasonlat tükrözi leginkább a legmagasabb hatásfokkal működő
legfejlettebb spekulációs tőkék tevékenységét. De nem biológiai
szempontból, hanem tisztán dinamikai szempontból: áthatol egy adott
nemzetgazdaság meggyengült immunrendszerén, azon belül működve létrehoz
új tőkét, majd miután fenntarthatatlanokká válnak azon belső folyamatok,
kivonja azokat. Ezen külsővé vált belső tőkefelhalmozási folyamatok
természetesen nemzetközileg, dominószerűen váltak folytathatatlanokká,
ami a vírus nyilvánossá tételét, tehát a válságot eredményezte. Lovász Ádám JEGYZETEK (1) http://www.mno.hu/portal/655711?answerID=4993&mehet=mehet (2) http://www.bloomberg.com/apps/news?pid=20601085&sid=aQ3ORW4vslRI&refer=europe (3) http://www.cnbc.com/id/32372037/site/14081545/for/cnbc/ (4) http://www.djnewsplus.com/login?URI=/ge/article/SB124991239786956214.html?mod=q&a=Top%20Stories&h=Russia%27s%20Medevedev%20Says%20Economy%20Risks%20Reaching%20Dead%20End (5). http://www.bloomberg.com/apps/news?pid=20601095&sid=a8U0aGhDyw68 (6). u.o. (7). http://www.bloomberg.com/apps/news?pid=20601095&sid=acYA7iUFXBro Váralja Szövetség © |
