|
Kiadványaink
|
Egy nagy hét
A 2008-as év vízválasztó volt sok szempontból. A pénzügyi válság ugyanis elvonta a figyelmet századunk talán legfontosabb kérdésétől: hogy a huszonegyedik század a béke vagy a háború korszaka lesz-e. Tény és való, hogy az utóbbi húsz évben „lecsendesedett” a világ. Az úgynevezett „hideg” háború idején több mint húsz millió ember halt meg a különféle, az Egyesült Államok és a Szovjetunió rivalizálódásához köthető háborúkban. Méghozzá kizárólag a volt gyarmati területeken. Ezek a konfliktusok mára úgy-ahogy lecsitultak, mert Amerika maradt egyedül mint katonai nagyhatalom. De a történelemnek nem lett vége. Ez a csend ordító csend volt. Mesterséges, rövid ideig fennálló állapot, mely az utóbbi évtized végére kezdett felbomlani. Határozottan leszögezhetjük, hogy most már vége is van. Nem kapott nagy visszhangot azon hír, hogy 2008-ban megelőzték a világ katonai kiadásai az 1988-as évi, 2005-ös dollár értékre átszámított szintet. Vagyis immáron többet költ a világ fegyverkezésre, mint a Hidegháború utolsó előtti évében! 1 Amerika hadikiadásainak arányát az összes kiadáson belül a kör piros szelete mutatja (41.5%).
Ez egyszerűen megdöbbentő akkor, amikor a média folyamatosan hazudik egy „új békés korszakról” amikor már nem lesz nagyhatalmi rivalizálódás a globális világban. A Barack beszél békéről, miközben évtizedek óta nem látott magasságokat ostromolnak az USA 2009-es és az előrejelzések szerint 2010-es hadikiadásai. A globalizáció elvileg kizárja annak lehetőségét, hogy legyen háború, mondják neoliberális értelmiségiek. Nem érdeke senkinek, mondják a cinikusok. Csakhogy ez egyszerűen nem igaz. Pontosan a gazdasági rivalizálódás az oka, mely egyre nagyobb méreteket ölt ahogyan halad előre az új piacok bevonása a kapitalista világgazdaság folyamataiba. A helyzet kísértetiesen hasonlít az első világháború előtti állapothoz. Akkor is versenyzett több feltörekvő hatalom (Oroszország, Németország és Japán) a fejlett gyarmattartó birodalmakkal (Anglia, Franciaország). Akkor is legalább 60 éve volt utoljára jelentős háború a nagyhatalmak között (a krími háború, 1854-1856). Akkor is érveltek brit hírlapok amellett, hogy amúgy sem lesz háború, mert „a németek tulajdonában van a brit államkötvények nagy része, és veszteséget szenvednének el”. Akkor is tagadták az utolsó pillanatokig hogy háborúra készülnének. Márpedig megtörtént a Nagy Háború, mely a második kitörése után kapta az „első” elnevezést. Összeegyeztethetetlen gazdasági érdekek csaptak össze egy koszos balkáni vidéken. Most ugyanez folyik egy közép ázsiai koszfészekben. 2005-ben a CIA hatalomra juttatott Kirgizisztánban egy korrupt diktátort, akinek évi 80 millió dollár kenőpénzt fizettek hogy légi bázist használhasson a NATO. Rossz nyelvek szerint a bázison nemcsak katonai repülőgépek vannak, hanem elektronikus kémeszközök melyekkel figyelik az amerikaiak a szomszédos kínai rakéta kilövőállomásokat. Most egy orosz titkosszolgálatok szította lázadás vetett véget uralmának. Amerika az egyetlen állam, mely követeli Bakiyev elnök visszaállítását. 2 A terror eszközeit alkalmazó zsarnok (például tömegbe-lövetés…), hasonlóan egy hazai példányhoz, igyekszik most polgárháborút szítani, természetesen amerikai támogatással. Etnikai feszültségek is találhatók abban a boldogtalan országban (ismét csak kísérteties hasonlóság…). Ráadásul az elnök magával vitte Kirgizisztán pénztartalékait. Így az új oroszbarát kormánynak „nem maradt pénze” ami „nagyon súlyos probléma” az új elnök asszony szerint. 3 Tehát ki lett rabolva az államkassza (jaj, vajon melyik másik országra emlékeztet ez minket?). Egyértelmű, hogy Amerika befolyása egyre csökken, és egyre erősebb Oroszország. A következő két-három évtized tele van az ebből fakadó veszélyekkel. Magyarország vezetésének is szembe kell néznie ezen ténnyel. Bíztató jel, hogy vannak arra utaló nyilatkozatok, hogy tisztában vannak a hamarosan hivatalba lépő illetékesek a helyzettel. Azonban a tettek lesznek mérvadóak. Szembe kell nézni azzal, hogy a hidegháború él és virul. Igen, ez nem túlzás. „De hát nézzetek Prágára”-mondják erre az optimisták. Igen, nézzünk hát Prágára. De most nem a gyönyörű, ellentétben a mienkkel, féltve őrzött műemlékeire, hanem arra a bizonyos START II szerződésre. Próbáljuk ki azt, amit a Szabad Magyar Média hősies munkatársai nem próbáltak, és járjunk utána a számoknak. „Ami leginkább számít az az, hogy mindkét oldal nyert”. Ezt mondta Medvegyev a ceremónia után. 4 Árulkodó az a mondat. Szó sincsen kibékélésről vagy rakéta csökkentésekről. A START szerződés nem ír elő valójában semmilyen csökkentést: Amerikának most is körülbelül 700 darab valóban használható rakétája van, Oroszországnak pedig sokkal kevesebb mint a szerződés által engedélyezett mennyiség. Az orosz Vedemosti napilap értesülése szerint a Kreml bővíteni fogja nukleáris rakétaállományát, mert rakétái többsége így is elavult és cserére szorulnak. 5 Ráadásul az egyik záradék megengedi Oroszországnak hogy eltitkolja legfejlettebb rakétáinak gyártási adatait. Vagyis az oroszok szabadon eldönthetik, hogy betartják-e a feltételeket. Az amerikaiakat ismerve ők sem fogják a véletlenre hagyni. Egy másik hozzácsatolt záradék pedig Amerika számára minden korlátot eltöröl az Oroszországot Lengyelországtól Japánig körbezáró „védelmi pajzs” továbbfejlesztése és határtalan számú rakétával való ellátása előtt. (Semmilyen határt nem szab meg a szerződés a „védelmi” rakéták számát illetően). 6 Ha ironikusak akarnánk lenni, drága PR-fogásnak nevezhetnénk az egészet. Azonban mélyen szimbolikus is ez a hét (2010 április 4-11). A katyn-i mészárlás évfordulója, Lech Kaczynski, a második világháború kitörésének helyszínt adó ország "szélsőjobboldali" elnökének repülőbalesetben történő halála, START-szerződés, Bakiyev megdöntése, és utoljára de nem utolsósorban Magyarország Április 11-éje.
HIVATKOZÁSOK 1. http://www.globalissues.org/article/75/world-military-spending 2. http://atimes.com/atimes/Central_Asia/LD10Ag01.html 3. http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/kyrgyzstan/7572411/Kyrgyzstan-leader-demands-president-go-into-exile-as-civil-war-threat-rises.html 4. http://www.nytimes.com/2010/04/09/world/europe/09prexy.html 5. http://www.zeenews.com/news617721.html 6. u.o. Váralja Szövetség © |
