Föoldal

Váralja Szövetség

Csatlakozás

Munkáink

Koll. műemlékvédelem

Radetzky-laktanya

H. Főparancsnokság

Csángó-projekt

Rendezvényeink

Álláspont

Fotóalbum

Publicisztika


Kiadványaink




Bombaüzlet
Írta: Lovász Ádám

Miközben a görögök lemondhatnak 3 havi fizetésükről, búcsút inthetnek a világ egyik szociális rendszerétől, és megismerkedhetnek egy gazdasági depresszióval amit előidéznek a megszorítások (hasonlóság…), addig egyesek korántsem ilyen rosszul jönnek ki az üzletből. Mert a kapitalizmusban a válságok, ugyanúgy mint a fellendülések, nem hatnak egyformán. A felszálló ágban nem minden hajót emel fel a kedvező hátszél; kedvezőtlen konjunktúrában pedig nem mindegyiket süllyeszti víz alá a vihar. A világgazdaság korántsem egységes „egész”. Számos, egymással versengő érdek mozgatja az eseményeket, önmaga hasznára és mások kárára.

A világ legnagyobb pénzintézetei is így csoportokra oszlanak. Európában az amerikai-angol érdekek, valamint az Euró zóna központjai, Franciaország és Németország bankjai állnak háborúban egymással, olykor nyíltan az általuk megvásárolt politikusokon keresztül, máskor a piaci eseményeken keresztül. Warren Buffett amerikai nagybefektető nem véletlenül hívta a 2008-as amerikai eseményeket „pénzügyi Szeptember 11-nek”. Valódi háborút küzdenek egymással a tőzsdéken és pénzpiacokon a hatalmi szereplők. Most Európa kapja vissza, egy „kívülről” (azaz, az Euró zónán kívülről) gerjesztett adósság- és devizaválságon keresztül. A görög állampapírok fő tulajdonosainak székhely-szerinti besorolása megvilágítja az alapvető törésvonalakat:

 

Bankok részesedése a görög államadósságból

Az amerikai bankok csökkentették görög állampapír állományukat, viszont erre már nem voltak képesek a francia bankok, melyek egyébként jobban is vannak szabályozva. Nem meglepő, hogy Londonban van a világ CDS kereskedelmi központja. Amint már írtam, a CDS egy olyan biztosítási papír amelynek emelkedik az értéke annak tükrében, hogy mennyire valószínű a fizetésképtelenség egy adott cég vagy kormány részéről. Napról-napra, percről percre ingadozik az értéke. Percről-percre változhat egy ország „befektetői megítélése”. Percről-percre eltűnhet a „hitelezői bizalom” amint valamilyen kormány kiváltja a pénzvilág nemtetszését. Napról-napra kizárható egy ország fokozatosan a hitelpiacokról a CDS-ek drágításával.

Méghozzá az ilyen kötvénybiztosítások piaca átláthatatlan. Abban sincs egyetértés, hogy mennyit ér valójában egy CDS. Nem létezik egységes CDS piac, ajánlattevőkkel és vevőkkel, hanem külön állapodnak meg pénzintézetek és vevők egymás között. Az árfolyam manipuláció lehetősége tehát határtalan. Március 15-én a kötvénybiztosításokban spekulálókat képviselő lobbi-szervezet felháborodásának adott hangot, amikor szó esett arról több német politikus részéről, hogy „meg kéne tiltani a kötvénybiztosítás-kereskedést azoknak, akik nem birtokolnak kötvényeket” (azaz, nem rendelkeznek fedezettel). 1.

Teljesen szabadon nyerészkedhetnek egyesek az „államcsődök” lebegtetésével, térdre kényszerítve egész régiókat. Könnyű is pénzt csinálniuk a csődlovagoknak (csak ennek lehet nevezni őket!) akkor, amikor már szó van 1000 milliárd eurós mentőcsomagról Spanyolország és Portugália számára is. 2. Amerikai és angol bankok a legjelentősebb kereskedői az említett papíroknak. Íme a görög állampapír CDS árfolyama:

Görög CDS-árfolyam

A 440-es szint áprilisi áttörését követően napok alatt 800 fölé ugrott az értékük. Május 7-én 965 bázisponton forogtak a Bloomberg adatai szerint a görög CDS-ek. Persze akárki nem is foglalkozhat az ilyen magasröptű dolgokkal: a kereskedési adatokhoz, ellentétben szinte minden más befektetési formával, csak és kizárólag banki alkalmazottak vagy „különleges ügyfelek” férhetnek hozzá. Egy átlagjobbágy, ha arra veszi eszét, nem ismerheti meg részletesebben a bankárok üzérkedéseit. Rossz nyelvek szerint nem is fizetnek adót a bankok az ilyen jellegű spekuláció után, mert nem létezik törvényi szabályozás rá. Jellemző a modern kapitalizmusra a titoktartás, a háttéralku és a titkos meggazdagodás. Számos csontváz esett ki a szekrényből Magyarországon, meg külföldön is. Számos jelenség vált utólag közismertté, vagy legalább jobban ismertté, jórészt közvélemény-kutatásokat aggódva figyelő dühös politikusok miatt. Az offshore cégektől a CDS-eken át a „mezítelen shortolásig”, számos piszkos eszköz kapott kellemetlen médianyilvánosságot.

De hogyan érint minket a kibontakozó bankháború, és annak hátterében a kapitalizmus kibontakozó válsága? Mivel egyre beszűkülnek a gazdaságban betölthető nyereséges rések (sőt, a reálgazdaság 2009 októbere óta ismét a válság jeleit kezdi mutatni), a spekulációhoz folyamodnak a tőkével-rendelkezők. Hatalmas ingatlanpiaci buborék jött létre Kínában, a részvénypiacok eddig szárnyaltak (november óta figyelmeztetnek a hosszabb-távon gondolkodó szakértők arra, hogy 2010-ben fordulat lesz…) és a CDS piacok is megélénkültek. Magyarország a sebezhető újgyarmati államokhoz tartozik; nagy mértékben függünk a külföldi fejleményektől. Két pillanat alatt letarolta a forintot az európai hitelválság. Lehet mondani, hogy „Magyarország nem Görögország”, csakhogy ez a kutyát sem érdekel. Ha minden igaz az új kormány a költségvetési hiányt magasabbra kívánja engedni, hogy hitelfelvételekkel beindítsa a gazdaság növekedését.

Igen, persze, csakhogy az európai hitelpiacok május 6-án leálltak. Természetesen nem túl magas a magyar kötvények hozama, de csak idő kérdése lesz míg drágábbá válik a Magyar Állam számára a hitelfelvétel. CDS téren jól állt eddig Magyarország. Azonban május 6-án 36%-kal értékelődtek fel a magyar államkötvény CDS-ek, 292,5 bázispontra. Tehát már felfigyeltek befektetők a magyar állam tönkre-tételére, mint új üzletre, amire nem volt 2008 óta példa (akkor majdnem sikerült). 3. Ilyen helyzetben szükséges a beavatkozás, hogy több százezer lakástulajdonos ne kerüljön még nagyobb bajba a forint zuhanásán keresztül.

Fel kell venni a küzdelmet a spekulánsokkal, nem pedig bedőlni nekik. Nem véletlen, hogy a görög kormányt rákényszerítené az IMF több állami tulajdonú (egyébként nyereséges és jövedelmező) vállalkozás privatizációját. Hazánkban már nincs mit eladni, de hasznos lehet még tovább csökkenteni a magyar munkaerőpiac jövedelmi helyzetét. A bolognai rendszer keretén belül Magyarországon és Kelet Európában tenyésztődnek magasan-képzett de alacsony igényekkel rendelkező szakemberek tömegei, akik EU-IMF segédlettel kénytelenek lesznek elhagyni nemzeteiket. A fizikai munkát végzők helyzete még kilátástalanabb. Márpedig magyar jövő csak akkor lesz, ha megszűnik a megszorítások politikája, a neoliberálisok uralma. Az ilyen dolgok nem feltétlenül a szavazófülkében dőlnek el, hiszen Görögországban is „paradigmaváltást” ígértek a 2009-es választás győztesei a mostaniaknál enyhébb megszorításoktól gyötört lakosságnak.

Keményen le kell csapni az asztalra, netán taktikai szövetséget is vállalva a francia-német bankcsoportokkal, az angolszász csoportosulással szemben. El kell érni több dolgot egyszerre. Meg kell szüntetni a fedezetlen CDS-kereskedést ami megkeseríti valamennyi kormány működését. A kötvénybiztosítást az esetek óriási többségében kizárólag spekuláció és nem biztosítás céljából vásárolják. Továbbá, állami ellenőrzés alá kell vonni az államkötvénypiacokat, hogy ne legyenek kitéve a kívülről való tönkretételnek egész államok.  A neoliberalizmus elvetése mellett kőkeményen kell ennek érdekében fellépnie a veszélyeztetett helyzetben lévő magyar kormánynak.

 

HIVATKOZÁSOK

1. http://www.ft.com/cms/s/0/41693c04-3068-11df-bc4a-00144feabdc0.html
2. http://www.bloomberg.com/apps/news?pid=20602007&sid=a5myUahkctfQ
3. http://www.bloomberg.com/apps/cbuilder?ticker1=CHUN1U5%3AIND

© Lovász Ádám


[Vissza a lap tetejére]

Váralja Szövetség ©