A Váralja Szövetséget magyar fiatalok hozták létre abból a megfontolásból, hogy létrejöjjön egy fiatalos, értékőrző szemléletű, magyar érdekek által vezérelt, erős civil szervezet.

Először 2007 őszén alakult ki egy csoport az interneten, amely a későbbi Váralja Szövetség magját jelentette. Ez a baráti társaság különféle magyar fiatalokból állt, s annak idején még nem foglalkozott közéleti tevékenységekkel – a kirándulások, összejövetelek jelentették a közösség programjait. A Mráz József vezette csapat 2008 januárjában felvette a Váralja nevet – utalva a történelmi váralja népére, amelyben az ideális társadalom alapjai valósultak meg.

Az akkori Váralja-szervezetet tovább alakították a társaság magját jelentő diákok, akik a budapesti Szent Margit Gimnáziumba jártak. Ekkor kezdett felkészülni szervezetünk későbbi komoly küldetésére, közéleti szerepére.

A tatai körmenet - 2008. május 17.

A Váralja Szövetség első nyilvános rendezvényét 2008. május 17-én tartotta – azóta ezt a napot tartjuk szervezetünk születésnapjának. Közösségünk tagjai ekkor érdeklődőkkel kiegészülve mintegy harmincan ifjúságmentő körmenetet tartottak a Komárom-Esztergom megye Tata városában, ahol felhívtuk a figyelmet a fiatalságot érő rengeteg problémára. A baráti társaság ebben az időben vált szervezetté. Az elnök Pitz Dániel lett, a tagság összlétszáma húsz fő körüli volt. A Váralja Szövetség ekkor még a Váralja Munkakör nevet használta, egészen 2008. augusztus 20-ig.

2008 nyara a Váralja életében a terjeszkedésről és a belső kiépülésről szólt. Ekkor jöttek létre a szervezet saját intézményei (Alapszabály), jelképei (szárnyas címer, Küldetési nyilatkozat), ekkor alakult ki a 2007 óta létező honlap mai tartalmi arculata. A nyár végére a szervezet tagsága már megközelítette a negyven főt, az internetes terjeszkedésnek köszönhetően pedig kialakult egy stabil, néhány ezer fős támogatói bázisa. Erre a bázisra alapozva tartotta meg a Váralja Szövetség harmadik rendezvényét, amely egyben az első komolyabb volt: az 56-os megemlékezés Biatorbágyon, a magyar forradalom kitörésének 52. évfordulóján. Ezen az ünnepélyen mintegy nyolcvanan vettek már részt, elsősorban szimpatizánsok és érdeklődők, helybéliek – többen, mint az önkormányzat rendezvényén. A megemlékezésen olyan közismert előadók szólaltak fel, mint Dr. Csath Magdolna és Sinkovits-Vitay András.

Az első jelentősebb rendezvényünk

A Váralja Szövetség innentől kezdve rendszeresen megemlékezik nemzeti ünnepeinkről, emléknapjainkról. A magyar kultúra napján (január 22.), a kommunizmus magyar áldozatainak emléknapján (febr. 25.), március 15-én, június 4-én (Trianon-emléknap), október 6-án és október 23-án szinte minden évben rendezvényt tartunk, amelyeken gyakran több százan vesznek részt. Nagysikerű ünnepélyeinken, megemlékezéseinken olyan híres előadók lépnek fel, mint Papp Lajos, Makovecz Imre, Kubik Anna, Koltay Gábor, Császár Angela, Jókai Anna, Czakó Gábor és természetesen sokan mások.

A magyar kultúra napja 2009-ben

A Váralja Szövetség megerősödve, küldetésének megfelelően rendszeresen részt vesz a közéletben önálló kezdeményezések révén vagy más felhívásokhoz csatlakozva. Első, legjelentősebb és máig tartó célunk a magyar épített örökség megóvása. A történelmi városrészek fokozottabb védelméért ötezernél is több aláírást gyűjtöttünk össze 2009 folyamán.

2009-ben az érettségiző Pitz Dániel visszavonult, helyette a három korábbi alelnök, Hetzmann Róbert, Lovász Ádám és Porhajas Gábor látta el szervezetünk vezetését. A Váralja Szövetség ekkor az elnökség tiszteletbeli teendőinek ellátására Erdei József előadóművészt kérte fel.

Dr. Papp Lajos és Dr. Csath Magdolna rendezvényünkön

A Váralja Szövetséget a szlovák államnyelvtörvény elleni fellépése tette ismertté. 2009-ben a szlovák parlament a felvidéki magyaroknak egy súlyosan magyarellenes törvényben tiltotta meg bizonyos esetekre vonatkozólag a magyar nyelv használatát. A Váralja Szövetség közel 40 ezer aláírást gyűjtött össze az államnyelvtörvény ellen. Bár e kezdeményezésünk átütő sikert nem hozott, az Európai Uniónak vizsgálatot kellett indítania petíciónk hatására.

Pitz Dániel 2010 júniusában tért vissza szervezetünk élére. Innentől az új alapszabály elkészültéig még három elnökségi tag (Hetzmann Róbert, Lovász Ádám, Pitz Dániel) állt a Váralja Szövetség élén.

Valahol a Kalota-havasban, Erdélyben

A kirándulások, túrázások, határon túli táborozások mellett olykor azonban határozottabb lépésekre is el kellett szánnunk magunkat. Számos Budapestre, a történelmi városszövetbe tervezett – és régi épületek elbontásával járó – beruházás megakadályozásáért tettünk meg minden tőlünk telhetőt. Ezek a városképromboló, értékeket megsemmisítő tervek végül sorra elakadtak. Közülük kiemeljük a pesti Bécsi utcába tervezett luxushotel-üvegpalotát (Zeppelin), a budai Radetzky (Bem)-laktanya tervezett lebontását és a Szépművészeti Múzeum megcsonkítását – szerencsére mindegyik tragédiát sikerült megakadályozni.

Tüntetés a Bécsi utcában a rombolás ellen

A legbüszkébbek a Bécsi utcába tervezett Zeppelin nevű beruházás megakadályozására vagyunk. 2010-ben a Váralja Szövetség néhány másik civil szervezettel volt kénytelen szembeszállni az úthengerként haladó beruházással. Petíciónkat 13 ezren írták alá, tüntetéseinken százak vettek részt s olyan tekintélyek szólaltak fel, mint Melocco Miklós. A több szempontból is gyanús beruházást a helyi (V. kerületi) városvezetés is védelmébe vette a Váralja Szövetség lejáratása mellett. Mi vállaltuk küldetésünket, s bár sikerült a beruházást megakadályoznunk, büntetésünk lett, hogy hosszú időre elcsendesült a média szervezetünk kezdeményezései körül.

Ennek ellenére folytattuk munkánkat, s legújabb kezdeményezésünk során a Regnum Marianum-templom visszaépítését kértük. A Regnum Marianum-templom a keresztény magyarság szemében a kommunista diktatúra alatti üldöztetés szimbólumává vált: a

szakrális épületet 1951-ben Rákosi Mátyás parancsára, Sztálin 70. születésnapja alkalmából robbantották fel. Az épület visszaépítéséért 2011-ben indítottunk egy nagyszabású összefogást.

Nagyobb akcióink mellett számos kisebb jelentőségű kezdeményezésre is jutott időnk. Ezek közül a gazdaságpolitikai elképzeléseinket tartalmazó csomagunkat és a határon túli magyar helységnevek használatát célzó javaslatunkat emeljük ki.

A Váralja Szövetség Selmecbányán

2010-ben tiltakoztunk és tüntettünk az IMF Magyarországgal szembeni politikája ellen. Felhívásunkat, amely Magyarország nemzeti önrendelkezéséről nyilatkozott, több mint 10 ezren írták alá.

2011-ben létrejött a Váralja Szövetség saját alapítványa, a Múlt, Jelen, Jövő Alapítvány. Ez az alapítvány – amely közvetlenül a Váralja Szövetség tulajdonában és kezelésében áll – felelős szervezetünk pénzkezeléséért és hivatalos ügyviteléért.

2011-ben támogatóink kérésére szántuk el magunkat működésünk kiterjesztése mellett: belső átalakulást vittünk véghez annak érdekében, hogy a Kárpát-medencét teljesen behálózhassa a Váralja Szövetség alapszervezetei révén.

Bejárat a Találkozások Házába

2011 nyarán sorsfordító lépésre szántuk el magunkat: egy vidéki bázis, egy közösségi ház lett a célunk. Szaplonczay Mihály görög katolikus alszerpap felajánlása révén megszereztünk egy XIX. századi népi stílusú parasztházat Bódvaszilason. Közadakozásból és saját erőből műemléki rekonstrukciót végzünk az épületen, s terveink szerint 2012-re átadjuk a Váralja Szövetség és barátai találkozó pontját, a Találkozások Házát.